Disznó pénisz szerkezete, Így változik a pénisz a korral
Tartalom
A kan ivarszervei A here testis A sertéskannak testnagyságához viszonyítva nagy heréi vannak, s jól fejlett a mellékhere feje és farka is. Faji sajátosság, hogy az ondóhólyag kivezető csöve független az ondóvezetőtől. A here a mellékherével és az ondóvezető egy részével a test üregén kívül, a hereborékban található. Ideg- és vérellátása az ondózsinóron keresztül történik.
Kívül a szeróza hashártya és az azzal összenőtt kötőszöveti réteg tunica albuginea borítja, amely disznó pénisz szerkezete mellékherének megfelelő oldalon a here állományába parenchima süllyed és azt lebenyekre osztja.
Ezekben foglalnak helyet a here parenchimájának fő alkotórészei, a kanyarulatos csatornák.
Nemi szervek és fejlődésük
A csatornák szorosan egymás mellett halmozódnak fel, és így háromoldalú területeket képeznek ki egymás között, amit interstícium tölt ki. Ebben vér és limfaedények, idegek és a tesztoszteron termelését leginkább végző Leydig-sejtek találhatók. A limfaerek nyirokerek a kanban alig észrevehetők. A Leydig-sejtek tipikus szteroidtermelő sejtek: nagyok, kerek magvúak, a plazmájuk acidofil, a plazmában sok finom retikulum, feltűnő mitochondriumok és zsírcseppek találhatók.
További ilyen jellemzőjük, hogy nagymértékben rögzül bennük a szteroid szintézis fontos enzimje. A tesztoszteron termelését a hipofízis LH-hormonja szabályozza: a humán chorion gonadotropin hCG alkalmazása is növeli a tesztoszteron mennyiségét. A kanyarulatos csatornák hosszan gombolyodott szerkezetűek. A lebeny kúpos disznó pénisz szerkezete mindinkább kiegyenesednek, és egymással egyesülve az egyenes herecsatornákat alkotják, amelyek aztán a csatornahálózatot, a hererecét képezik.
Mózes Zsófi Tetoválás: idővel úgyis megbánjuk? Ahogy az egész test, a pénisz is rengeteget változik az életkor előrehaladtával.
A hálózatból kiinduló elvezető csatornák a mellékherébe nyílnak és egyben a mellékhere fejének nagy részét alkotják. A kanyarulatos csatornákban termelődnek a spermiumok. A kanyarulatos disznó pénisz szerkezete mintegy 0,20 mm átmérőjűek.
Tartalomjegyzék
A lumenük 0,08 mm, amit rendesen folyadék tölt ki. Kanban a sok a Leydig-sejt miatt ez az arány kisebb. A Sertoli-sejtek a csírahám szomatikus elemei. Feltehetően a számuk állandó, mert felnőtt korban már nem osztódnak.
Nagy, megközelítően háromszögletű sejtek. Citoplazmájuk komplikált rendszert képez, finom nyúlványokkal veszik körül a csírasejteket kivéve a spermatogóniumokat, amelyek szorosan a bazális hártyán helyezkednek elde nem képeznek szinciciumot mindegyik Sertoli-sejtnek membránhatára van.
Mindenesetre egyes zónák szoros kapcsolatot létesítenek a szomszédos sejtekkel, miközben nyúlványaik a csírahám ciklusának megfelelően változnak. Nyúlványaik összefüggésben állnak a spermiumok kibocsátásával és a maradéktestek felszívódásával is. Mindezek révén valószínűleg befolyásuk van a spermatogenezisre is: szabályozzák a csírasejtek és azok környezetének a kicserélődési folyamatait, és szabályozzák a kanyarulatos csatornák folyadékkiválasztását vér-here sorompó.
Kis riboszómacsoportosulásokat tartalmaz a plazmájuk, ezek finom hálózatos elrendeződést mutatnak a mag körül. A Sertoli-sejtek ezenkívül átalakítanak bizonyos szteroidokat, előállítják az androgént kötő fehérjét ABPamely az androgéneket a csírasejtekhez továbbítja a kanyarulatos csatornában és a mellékherébenés valószínűleg egyben forrásai az inhibin keletkezésének is.
Az említett feladatokon túl mechanikai támaszul is szolgálnak a fejlődő csírasejtek számára. A here a hereborékban scrotum található, ahová keletkezési helyéről a vesék mellől a legtöbb emlősben még a magzati életben leszáll. Már ekkor jelentős tesztoszteront tartalmaz. A here a magzati életben viszonylag korán kifejlődik. A hereborék a kanon a végbélnyílás alatt van felfüggesztve.
A hím nemi szervek, organa genitalia masculina
Feladata, hogy a heréket a test hőmérsékleténél alacsonyabb szinten tartsa. Ezt azzal éri el, hogy a here vénás vére közel a hereborék bőréhez fut és az itt lehűlt vér ugyancsak lehűti az ondózsinórba befutó artériás vért hőkicserélődés. A here leszállása után az artériák tovább növekednek, és csavarodott formát vesznek fel az ondózsinórban. Ezt a csavarodott artériát veszi körül a nagyszámú kis véna, amelyek így a repkényfonatot építik fel.
A mellékhere epididymis A hererecéből kiinduló elvezető csatornákon, jutnak a spermiumok a mellékherébe. Ez tömör, fibrózus szerv és szorosan illeszkedik a heréhez. Lényegében egy nagyon kanyarulatos vezeték alkotja.
Anatómiailag fej, test és farok részekre osztható. A fej és a farok képezi a megnagyobbodott részt, a közöttük lévő test vékonyabb. Szöveti szerkezete sajátosan változik a lefutása során asszerint, hogy éppen mi a mellékhere funkciója.
Humán anatómia[ szerkesztés ] A pénisz henger alakú szerv, melynek végén a makk glans penis található. A makkot a pénisz testétől corpus penis egy barázda, a sulcus coronarius penis választja el és kívülről a fityma preputium fedi. A pénisztest felső felszínén jól láthatóan fut a vena dorsalis superficialis penisa hímvessző felületes vénája. A pénisz egész hosszában három szivacsos szerkezetű test fut végig. Ezek közül a két barlangos test corpora cavernosa a pénisz felső dorsalis részén, egymással párhuzamosan halad, a maradék egy szivacsos test, corpus spongiosum pedig az alsó ventralis oldalán.
Általában a kezdeti szakaszát magas hengerhámsejtek bélelik, itt szűk a lumene és abban csak kevés spermium található. Valószínűleg itt történik a herét elhagyó folyadék nagyobb részének a visszaszívása. Középső szakaszában alacsonyabb a hám, tágabb a lumen és sok benne a spermium.
Ezen a helyen folyik a spermiumok érése. A terminális szakaszban alacsony a hám, nagyon tág a lumen, és telve van spermiumokkal. Itt raktározódnak a spermiumok az ejakulációig. A herét elhagyó folyadékban a spermiumok sűrűsége kb. A mozdulatlan és termékenyítőképtelen spermiumoknak mozgásképessé és potenciálisan termékennyé hogyan lehet javítani az erekciót egy férfiban a mellékhere jól meghatározott helyén megy végbe.
A mellékherén áthaladó disznó pénisz szerkezete életben maradása a here androgéntermelésétől függ. Morfológiai változások is bekövetkeznek a spermiumon a mellékherén való áthaladáskor. Legszembetűnőbb a protoplazmacseppnek a spermium középdarabrészére vándorlása és eltűnése.
A protoplazacsepp a spermatida citoplazmájának a maradványa, és a spermium akroszómájához hasonlóan jelentős mennyiségű lizoszóma enzimet tartalmaz. A nem ejakulált spermiumok vagy tönkremennek és visszaszívódnak a hím ivari traktusban, vagy kilökődnek a húgycsőbe, és kimosódnak a vizelettel. Járulékos ivari mirigyek A legtöbb fajban a különböző járulékos mirigyek váladéka képezi az ondó tömegét.
Az ondóplazma bizonyos meghatározó összetevői egy-egy járulékos mirigyből származnak: a fruktóz, a citromsav, az ergotionin, az inozít és a prosztaglandin sorolható ezek közé. Az egyes mirigyek funkcióját is az általuk termelt anyagok milyenségéből ismerjük meg. A kan járulékos mirigyeire az jellemző, hogy az ondóhólyagban keletkezik ergotionin, inozit és citromsav nagy, fruktóz csekély koncentrációban; a prosztata alacsony szinten állít elő citromsavat; a Cowper-mirigy nagy százalékban termel szialoproteineket, de fruktózt és inozitot gyakorlatilag nem ampullája nincs.
Így változik a pénisz a korral
A járulékos mirigyek működését is a here tesztoszteron-termelése irányítja. Ennek megfelelően az ondóplazma szeminális plazma összetétele is ehhez igazodik. Az ondóplazma milyensége változhat az egyes ondómintákban is. Természetesen más az összetevők mennyisége és aránya az ondó különböző részeiben, frakcióiban, aszerint, hogy a kérdéses frakciót döntően melyik járulékos mirigy szekrétuma szolgáltatja.
Az ondóhólyag tömött lehelyezett mirigy, a felnőtt kané cm hosszú, cm széles és cm vastag.
Elérhetőség
A bal és jobb oldali ondóhólyag középen kötőszövetesen függ össze. Az ondóhólyagok a húgyhólyag nyaki részén találhatók. A prosztata dülmirigy dorzálisan található a húgyhólyag nyakán és a húgycső kezdeti részén. Aránylag apró és az ondóhólyag teljesen beborítja. Hosszúsága kb.
A Cowper-mirigy bulbourethrális mirigy különösen fejlett, hosszanti irányban elnyúló, nagyjából háromélű, kissé elkeskenyedő mirigy, hossza a cm-t is eléri. A Cowper-mirigyek párosak, a húgycső medencei részének a végén helyezkednek el. Tubuloalveoláris szerkezetűek. Nagyon viszkózus, zselatinszerű váladékot termelnek.
A háziállatok funkcionális anatómiája
Az ondóvezeték A mellékhere farokrészéből eredve disznó pénisz szerkezete mellékhere-vezeték folytatását képezi. Vastagságával és aránylag szűk lumenével tűnik ki. A heréhez vezető vérerekkel és idegekkel, a belső hererázó izommal és a savós hártyával együtt az ondózsinórt alkotja.
Az ondóvezeték fala három izomréteget tartalmaz: a belső, a külső hosszanti és a középső körkörös réteget. A vékony proprián elhelyezkedő hám kezdeti része még hasonlít a mellékhere-csatornákéhoz, de azután alacsonyabb lesz, és a sejtjeiről eltűnnek a mellékherére jellemző sztereociliumok.
Lefutása során az ondóvezeték a hasüregbe, majd a medenceüregbe jut, és az ondóhólyag kivezető járatától elkülönülve torkollik a húgycsőbe. A húgycső A húgyhólyagnál kezdődik és a pénisz makkjának a hegyén végződik. Három részből áll: medencei részből, a péniszgyökerek közötti bulbus-részből és a péniszben levő részből. A húgycső nyálkahártyájában kavernás, duzzadó testek corpus cavernosum urethrae vannak, a pénisz erekciójakor van jelentőségük. A húgycsőbe torkollnak be a járulékos mirigyek csövei.
A pénisz A párzási szerv három részből tevődik össze. Az első rész a pénisz teste, ami két szárral ered az ülőcsonti kivágásnál.
A szárak egységes kavernózus, duzzadó testté egyesülnek. A duzzadó testet rostos külső hüvely, a tunica albuginea borítja, amelyből hálózatos szerkezetű gerendák nyomulnak a lumen közepe felé. A gerendák kötőszöveti szerkezetén belül endotellel bélelt véröblök kavernák összessége adja a kavernás testet. A pénisz második része a húgycső, amely a ventrális oldalon található.
A makk glans penisa prepucium felhúzása után előtűnő végső harmadik része a pénisznek, amely állatfajonként eltérően alakul. Saját duzzadó teste van. Magán disznó pénisz szerkezete pénisztesten is három rész különböztethető meg, a két szárából alakult gyökér, a test és a végén lévő makk.
A sertéskan pénisze fibroelasztikus típusú, ernyedt állapotban is szívós-tömör tapintású, S-alakban görbült. Ez a görbület az erekció során megszűnik, ekkor a pénisz kb.
A pénisz végén lévő makk kevéssé fejlett, vagyis a jelentéktelen galea alakjában látható, amely spirálisan balra csavarodik. Barlangos teste gyengén fejlett, így az erekció során alig duzzad meg.
A tasak két részre oszlik: a hátulsó rész szűk, csőszerű, a péniszt szorosan körülfogja. Az elülső szakasz tág, terjedelmes, a hátulsó résztől gyűrűszerű redő választja el. Az elülső szakaszban a vakon végződő "köldökzacskó" helyezkedik el, amely egy sarló formájú belső gyűrű által két tojás alakú öbölre oszlik. A köldökzacskó bűzös folyadékot tartalmaz átlagosan ml-tamely vizeletből és ellökődött szaruhámból tevődik össze.
Navigációs menü
A zacskó szerepe a mai napig hogyan lehet gyorsan jó erekciót elérni tisztázott. Egyesek szerint a párosodáskor párnaként funkcionál, mások szerint szekréciós szerv, disznó pénisz szerkezete hozzájárul a "kanszag" kialakításához. A párzás, párzási viselkedés A párzás és a párzás előtti történések ismertetésekor - hasonlóan a többi állatfajhoz - a szabadon vadon élő, hasonló fajhoz tartozó állatok szexuális viselkedése a minta.
A vadsertés kis familiáris falkában él, amelyet egy vagy néhány koca alkot az ivadékaival. A felnőtt hímek többé-kevésbé elkülönülve élnek, s a nőstényfalkához csak a párzás idején csatlakoznak. A kopulációhoz vezető folyamat több fázisra osztható. Az első fázisban történik a szexuális partner felkutatása. A koca már néhány nappal az disznó pénisz szerkezete előtt keresi a kant. Ez a "vonzódás" erősödik az ivarzás alatt, de még az ivarzás után napig fennáll.
A kan viszont nem tesz különbséget az ivarzó és nem ivarzó kocák között. A második fázisban a koca és a kan közelebbi érintkezésbe kerül.
