Merevedési nyálkával
Tartalom
A párzás A hím nemi működés egyik lényeges mozzanata a párzás, amely idegi és hormonális impulzusok, feltétlen és feltételes reflexek összehangolt láncolatában valósul meg. A párzás feltétele a párzási vágy libidoamely az ivarérettség elérésével jelentkezik, megfelelő tesztoszteronszint eredményeként.
Ugyancsak az ivarérettség elérését jelzi a hím nemi reflexek, az erekció és az ejakuláció reflexének megjelenése. Merevedéskor erekció a hímvessző barlangos testében lévő véröblök vérrel telítődnek.
Átlátszó Nyálka széklettel
A reflexet a hímvessző és a makk bőrében lévő receptorok ingerülete vagy érzékszervi hatások látás, hallás, szaglás stb. A reflex központja a gerincvelő kereszttáji szelvényeiben S1—3 található, ahonnan paraszimpatikus efferentáció indul ki, és értágulatot okoz a merevedőtestben. A helyi aktív bővérűséget passzív bővérűség követi, mivel a kitágult erek elnyomják a vékonyabb falú vénákat, megakadályozva ezzel a vénás elfolyást. A kérődzők és a merevedési nyálkával rostos hímveszője az S alakú görbület kiegyenesedése révén nyomul elő a tasakból, a m.
A húgycső merevedőtestének hasonló merevedési nyálkával megakadályozza, hogy a benne haladó húgycső összenyomódjon. A kilövellés ejakuláció reflexét ugyancsak a makk bőrében lévő receptorok ingerülete váltja ki. A húgycső merevedőtestében megnő a nyomás, ezt kíséri a nemi utak mellékherecső, ondóvezető, húgycső és a járulékos nemi mirigyek falában lévő simaizomzat erőteljes, ritmikus kontrakciója.
Zselés nyálka glicerintől?
A reflex központja a gerincvelő hát-ágyéki szakaszán T11—L2 található, efferentációja szimpatikus. A húgyhólyag belső záróizmának záródása megakadályozza, hogy vizelet jusson az ondóba.
Az ejakuláció végén, az artériák összehúzódása miatt megszűnik a merevedés. Az ejakulációt szimpatikus idegi hatásra kialakuló általános tünetek kísérik: emelkedik a légvételek száma, nő a vérnyomás, izomremegés, izzadás figyelhető meg.
Háziállataink ejakulációja lehet szinkron, egyfázisú kérődzők vagy aszinkron, többfázisos ló, sertés, kutyaamikor a járulékos nemi mirigyek egymás után öntik váladékukat a húgycsőbe. A kérődzőkre gyors párzás, rövid ejakuláció jellemző, míg a sertésnél a párzás 5—15 percig is eltarthat. A kérődzők az ondót a hüvelybe merevedési nyálkával vaginalis típusú ejakulációmíg a többi háziállatunk ún.
A párzást ellazulás követi, megszűnik a nemi izgalom és a hímvessző merevedése, csillapodnak az általános jelenségek. Hím állatokban rövidebb-hosszabb refrakter állapot következik, azaz nem reagálnak szexuális ingerekre.
Köszönjük, üzenetét elküldük a szerzőnek. Bezárás Köszönjük, üzenetét elküldük a címzettnek.
Különbséget kell tenni a párzásiés a termékenyítésiképtelenség között. Az első esetben az ondó termékeny, de valami betegség, fájdalom stb.
Mi vár a férfiakra negyven felett?
Az erekció reflexe megzavarható, hirtelen ható vagy kellemetlen ingerek a merevedés megszűnéséhez vezetnek. Gátló, feltételes reflexek kiépülése párzási képtelenség okozója lehet. A hím nemi működés hormonális szabályozása A here hormontermelése, valamint az itt folyó spermiogenezis folyamata a gonadotrop hormonok, az FSH és az LH vagy ICSH szabályozása alatt áll.
A hipotalamusz kissejtes magcsoportjában termelődő gonadoliberin Gn-RH a vérárammal az adenohipofízisbe eljutva merevedési nyálkával az FSH és az LH kiáramlását 6.
Az FSH hímivarban segíti a kanyarulatos csatornácskák szöveti differenciálódását, hat az itt folyó spermiogenezisre, elsősorban a mitotikus osztódások serkentése révén. Az LH az interstitialis Leydig-sejtekre hat, tesztoszteronszekréciót indít meg. Ide tartozik, de nem szorosan vett nemi működés a tejtermelés, amely az újszülött táplálását szolgálja.
A női nemi szervek felépítése A nőivarú állatok szaporodási folyamatainak szolgálatában a női nemi szervek állnak.
A női ivarsejt, a petesejt a petefészekben fejlődik, növekedik és érik, majd tüszőrepedéskor leválik, ezután a petevezetőbe jut el. Rendszerint itt termékenyül meg, innen a méhbe kerül. A méhhez csatlakozó közösülőszerv a hüvely és a hüvelytornác.
A női nemi szervek külső nyílása a péraajkak által közrefogott pérarés. A péraajkak között ventralisan a csikló helyezkedik el 6. Gömbölyded vagy tojásdad, tömött tapintású, páros szerv. Alakja és nagysága állatfajok szerint különböző, mindez összefügg az életkorral, a petefészek tüszőinek számával és érésével 6. A petefészket helyzetében savóshártya kettőzetek mesovarium rögzítik. Ezek alatt kötőszövetes tok tunica albuginea helyeződik, ami a szerv belsejébe lépve gerendázatot alkot s a petefészek kötőszövetes vázát adja.
A petefészek keresztmetszetén a külső kéregállományt benne a petefészek funkcionális képleteit és a belső velőállományt erekben gazdag kötőszövetet különítjük el.
A petesejtek a petefészek tüszőiben érnek merevedési nyálkával, amelyek védelmet nyújtanak a petesejtnek és táplálják azokat.
Féregszékrekedés, hogyan kell kezelni, A duzzanat tünetei
Egy tüszőben általában egy petesejt található, de többet ellő állatokban előfordul, hogy egy tüsző 2—4 petesejtet is tartalmaz. Érési stádiumuk alapján elsődleges, másodlagos és harmadlagos tüszőket különböztetünk meg 6. Megszületéskor a borjú kb. A másodlagos tüszőben a petesejtet a tüszőhámsejtek több rétegben veszik körül, és a tüsző körül kialakul egy kétrétegű kötőszövetes tok theca folliculi.
A harmadlagos tüszők kidomborodnak a petefészek felületéről, hólyagszerűek, jól kifejezett, kétrétegű tüszőtok veszi körül őket.
Bennük sok sejtrétegű tüszőhámot, tüszőüreget,ebben tüszőfolyadékot találunk.
Orvos válaszol
A leválásra kész, érett petesejt a tüsző szélén, a merevedési nyálkával el. Ovulációkor az érett tüsző fala a petefészek felületén megreped, amelyen át a petesejt a tüszőfolyadékkal együtt kisodródik,és az összeesett, nyomás alól felszabadult tüsző üregét a tüsző falának hirtelen kitágult hajszálereiből kiömlő vér tölti fel. A vér megalvad, és az ún. Merevedési nyálkával a tüsző a luteinsejtek szaporodása révén sárgatestté corpus luteum, CL alakul.
Ha a petesejt megtermékenyül, akkor vemhességi vagy valódi sárgatestről,ha pedig nem történik termékenyülés, periodikus sárgatestről beszélünk. A sárgatest sejtjei később hanyatlóan átalakulnak, felszívódnak luteolízisés a kötőszövet sarjadzásával fehér, hegszerű szövet marad vissza. A primer tüszőknek csak egy kis része fejlődik ovuláció előtti Graaf- tüszővé, a többi atretizálódik,kötőszövettel átszövődik. Az atretizálódás oka feltehetően elsősorban mechanikai: a nagyobb tüszők fejlődésük során összenyomják a pénisz mérete és vastagsága, illetve az azokat ellátó ereket.
A petevezető tuba uterina szűk lumenű, kanyargó lefutású, izmos falú cső, amely a petefészekből kiszabadult petesejtet felveszi és a méhbe juttatja, részt vesz továbbá a spermiumtranszportban, és itt történik a megtermékenyítés. Hasüregi nyílása széles s a petevezető tölcsérébevezet.
Átlátszó váladék a péniszből
A tölcsér utáni kitágult szakasza a petevezető ampullája,majd a szűkületa méhbe szájadzik. A nyálkahártya alatt az izomzat vastag, ezért a petevezető kemény tapintatú.
Kívülről savóshártya, a petevezető fodra mesosalpinx borítja. A méh uterus ,a megtermékenyített petesejt, a növekedő csíra, továbbá az merevedési nyálkával fejlődő embrió, végül a magzat védelmére és táplálására szolgál, ezenkívül részt vesz a magzat külvilágba juttatásában is.
A kétoldali Müller-cső összenövésének foka szerint különböző méhtípusok alakultak ki. Házi emlősállatainkra jellemző a kétszarvú méh, ennek egységes része a méh teste,amelyből merevedési nyálkával méhszarvakerednek. A méhszarvak hasüregi végén nyílnak a petevezetők. A méhnek a hüvely felőli, vastagabb falú részlete a méhnyak,amelynek ürege a szűk nyakcsatorna.
A csatornának a nyílása a belső, illetve a külső méhszáj. A nyakcsatorna zárt, csak ivarzás és szülés idején nyitott. Üregét nyúlós, nyálkás váladék és számos hosszanti nyálkahártyaredő zárja el.
Pszichoterápia antik módra! – Így gyógyították az elmét az ókorban
Elválasztja a hüvelyt a méhtesttől, ezáltal barriert képez, megakadályozza pl. Ivarzáskor segíti a spermiumok feljutását, sőt spermarezervoárt is képezhet. A méh nagyobb része a hasüregben, kisebb része a medenceüregben, a végbél és a húgyhólyag között helyeződik el.
Helyzetében szalagok, hashártyakettőzetek tartják meg mesometrium. A méh falára húzódó savóshártya perimetrium a méhnyak egy részének kivételével csaknem merevedési nyálkával egész méh külső felületét beborítja.
A savóshártya alatt van a külső, vékonyabb, hosszanti lefutású és belső, körkörös, vastagabb simaizomból álló izomréteg myometrium. Az utóbbi különösen a méhnyakon vastag, annak záróizmát adja. A nyakcsatorna falának középső merevedési nyálkával zömmel kollagén és elasztikus rostoknak a simaizomrostokkal alkotott szövedékét találjuk. Ennek a merevedési nyálkával szerkezetnek köszönhető a nyakcsatorna nagyfokú tágulóképessége pl. A méh nyálkahártyája endometrium a méhtestben csöves mirigyeket, a méhnyakban pedig nagy számban kehelysejteket tartalmaz.
A kérődzők méhének nyálkahártyáján számos, egyenetlen felületű szarvasmarhában pogácsához hasonló, juhban inkább gomb alakú kiemelkedéslátható. Ezek vemhesség idején a külső magzatburokkal a méhlepényt képezik.
A hüvely cső alakú közösülőszerv, párzáskor a hímvesszőt fogadja magába, hozzájárul a szülőút kialakításához. Speciális mikroflórája és az itt uralkodó savas pH védi a nemi utakat a kórokozók elszaporodásától.
Két része van: a méhnyak és a húgycső nyílása között található a tulajdonképpeni hüvely,ezután következik a valamivel szűkebb hüvelytornác,amely már a húgy- és nemi szervek közös kivezetőjárata.
Zselés nyálka glicerintől?
A tulajdonképpeni hüvely nyálkahártyáját többrétegű hám fedi. Az izomzat a hüvelynek ebben a részében főleg simaizom elemekből áll. A hüvelytornác nyálkahártyáját többrétegű, elszarusodó laphám fedi.
A nyálkahártya hosszanti ráncokat alkot. Benne a kis és a nagy tornácmirigyek csoportja található. Szerepük az, hogy nemi izgalomban benedvesítik és síkossá teszik a hüvelytornác falát. A nőneműek merevedési nyálkával urethra feminina aránylag rövid, tágulékony cső, a húgyhólyagból a tornácba vezet. A hüvelytornác külső végét a péra vulva veszi körül két, duzzadó, gyéren szőrözött, faggyúmirigyekben, idegvégződésekben gazdag péraajkakalakjában.
E zsírdús bőrredők vázát a harántcsíkolt izom adja. A péraajkak dorsalisan és ventralisan a felső és az alsó eresztékbentalálkoznak egymással, merevedési nyálkával a péraréstfogják körül. Az alsó ereszték táján lévő mélyedésben foglal helyet erekció a jocknál hímvesszővel homológ csikló clitoris. A csikló testében két merevedőtest található. A miért nem jön el hosszú erekció, a sertés és a ló nemi szerveinek elhelyeződését a 6.
A termelődés helye a petefészek funkcionális képletei, a tüsző és a sárgatest. Mindkét képlet sejtjeiben megtalálhatók az ösztrogén szintéziséhez szükséges enzimek, ösztrogén mégis elsősorban a tüsző theca interna sejtjeiben, míg a progeszteron a sárgatest granulosa sejtjeiben keletkezik. Mivel az ösztrogén kialakulása tesztoszteronon át vezet, számolni kell a hím nemi hormon, a tesztoszteron termelődésével is.
Az ösztrogének. Hatásspektrumuk rendkívül széles: serkentik a genitális traktus kifejlődését, merevedési nyálkával a másodlagos női nemi jelleget a finomabb szőrzet, csontozat és merevedési nyálkávalstimulálják a tejmirigy kifejlődését.
Szerepük van a szexuális viselkedésformák kialakításában.
Hatásuk tehát a tesztoszteronnal homológ. Felelősek ezeken kívül az ivari ciklus során a tüsző fázisban a nemi utakban létrejövő változásokért, kiváltják az ivarzás jelenségét. A fehérje-anyagcserében anabolikus hatásúak, befolyásolja az ásványianyag-forgalmat is. Ösztrogéneket termel a mellékvesekéreg és a vemhes merevedési nyálkával is a vemhesség utolsó szakaszában.
A gesztagének progeszteron. A századfordulón vált ismertté, hogy a sárgatestnek szerepe van a vemhesség fenntartásában. Amikor sikerült a sárgatestből az első kivonatot nyerni Allen és Corner, ,azt a vemhességet védő hatás alapján progesztinnek nevezték el. A progeszteron LH hatására termelődik a granulosa-lutein sejtekben, de termeli vemhesség alatt a placenta és a mellékvesekéreg is. Kis mennyiségben kimutatható a preovulációs tüsző folyadékában is. Míg az ösztrogéneknek van a szervezet egészére vonatkozó általános hatása, addig a progeszteronnak a nemi szervekben és a tejmirigyben vannak receptorai.
Hatása a sárgatest fázis alatt érvényesül és sok esetben éppen ellentétes merevedési nyálkával ösztrogén hatásaival. Alkalmassá gyógyszer az erekció meghosszabbítására a méhet a csíra befogadására, lehetővé teszi a vehem kihordását.
Mindez antimiometrális és antiovulációs hatásának köszönhető. A tejmirigy fejlődését az ösztrogénnel szinergizmusban szabályozza, egyes fajokban szerepe van az anyai ösztön kialakulásában. A relaxin. A relaxin peptid hormon, amely vemhes állatok petefészkében és placentájában termelődik. Hatása szteroidfüggő, elsősorban ösztrogéntúlsúly pl.
A merevedési nyálkával és más litikus enzimek pl.
- Gyönyörködjön a péniszben
- Átlátszó Nyálka széklettel - Egyéb
- Mitôl függ,hogy végeznek e gyógyító kaparást?
- Az erekció férfi formái
- UCK és Crohn-betegség A Crohn-betegség megkülönböztető jellemzője a hosszú élettartamú anális repedések és fistuláris passzívák.
- Patterman Péter
- Orvos válaszol - Protexin
Ennek köszönhető a tüszőrepedés és az ellés során a nyakcsatorna tágulása, a méhfal és szalagjainak, valamint a medencei álízületnek a fellazulása. Az oogenezis Az oogenezis az a folyamat, amelynek során az ősivarsejtből megtermékenyülésre alkalmas, érett női ivarsejt, petesejt ovum keletkezik. A folyamat a spermiogenezishez hasonlóan, a szaporodási fázissal indul meg 6.
Ez háziállatainkban a születéskorra befejeződik. Az utolsó mitotikus osztódás befejezte előtt egy nyugalmi állapotban méretük jelentősen megnagyobbodik növekedési fázismajd kialakulnak az állati szervezet legnagyobb merevedési nyálkával. A növekedés a szikberakódás következménye.
Erekciós problémák
Emlősállataink petesejtje kevés szikű oligolecythalisa szikfehérjéből, lipidekből és szénhidrátból áll. Ezeknek energiaszolgáltató, illetve vázalkotó szerepük van, a megtermékenyülés után a barázdálódás megindulásával felhasználódnak.
Eredménye a haploid n másodrendű oocyta.
A redukciós osztódásnál a citoplazma egyenlőtlenül oszlik meg, mindkét szakaszban meiózis I.
